
– egy fogászati rekonstrukció hatásai Páciensünk története ékes bizonyíték arra, hogy mekkora jelentősége van a fogazat funkcionális és esztétikai állapotának ...
A megfelelő mennyiségű és minőségű csontállomány az implantátum beültetésének egyik fő kritériuma. Sokszor csonthiány miatt nem kerülhet sor implantációra, de legalábbis a beavatkozás előtt csontpótlásra van szükség. Mitől alakulhat ki csonthiány? És miben más, mint a csontritkulás? Cikkünkből megtudhatja!
Nem is sejti, kedves Olvasó, milyen gyakran fordul elő, hogy a pácienseink adják a tippet egy-egy anyag témájához. Kérdeznek, hozzászólnak e-mailben, Facebookon, telefonon, személyesen. Mi pedig figyelünk, és a kérdések megválaszolásán, a dicséretek bezsebelésén, a problémák elsimításán túl fejben jegyzetelünk, gyűjtjük az ötleteket, témákat.
Az egyik, implantálással foglalkozó anyagunk apropóján érkezett komment szó szerint így hangzik: „Azt elfelejtik mondani a fogorvosok, hogy egy bizonyos életkoron túl elkezdődik a csontritkulás, és végül a markodban viszed haza a beültetett fogaidat.”
Ez a hozzászólás ráébresztett bennünket arra, hogy bizony van mit tisztázni a fejekben! A ritkuló csont ugyanis nem feltétlenül fogy mennyiségében; ám a csont adott esetben tényleg el tud sorvadni, fel tud szívódni egyes helyeken; a sokszor bagatellizált ínybetegségeket pedig nem szabad félvállról venni, mert csontig hatoló problémákat okozhatnak.
Dr. Péter György, a VitalCenter implantológus szakembere vállalta a tisztázó szerepét.
Előző alkalommal a világszerte népbetegségnek számító csonritkulásról írtunk, most pedig a csonthiány kerül terítékre!
„Amire a hozzászóló ténylegesen gondolhatott, az nem csontritkulás, hanem csonthiány, ami akkor alakul ki, ha valami miatt elsorvad, elfogy, vagyis mennyiségében csökken például az a csont, amiben egykoron a fog gyökerezett” – kezdi dr. Péter György.
A fog körüli csont több ok miatt eltűnhet, például fogeltávolító műtét vagy fogvesztés után.
„Szervezetünk folyamatosan átépül, a felépítő és leépítő folyamatok normális esetben egyensúlyban vannak – magyarázza a szakember. Ha valamit trenírozunk, akkor a felépítő folyamatok kerülnek egy egészséges mértékű túlsúlyba – például a fogaknak, az ínynek a rágás olyan, mint az izmoknak az edzés. Ám aminek a szervezetben nincsen funkciója, az előbb-utóbb elsorvad; jó példa erre az űrhajósok izomvesztése: akárhogy is edzenek a világűrben, csontjaikra és különösen vázizmaikra komolyan hat a súlytalanságban eltöltött idő.
Ha elveszítünk egy fogat, a foghiány alatti csont sorvadni kezd – folytatja a szakember. Vagyis
célszerű az implantátumot vagy azonnal, vagy minél hamarabb (néhány hónapon belül) behelyezni, hogy megmentsük az ott lévő szöveteket.
Az implantátum beültetésével újra funkciót nyer a csont, persze másképp, mint a saját fogak esetében, de így is megáll a csontsorvadás folyamata. Sajnos, ami addig elveszett, vissza nem épül. Felépíteni az elvesztett csontot már csak szakember tudja, művileg. Jelentős csonthiány esetén a csontpótlás mindig meg kell, hogy előzze a beültetést, csak így lehetünk biztosak abban, hogy a műgyökér stabil alapokkal bír majd.”
Csonthiány jön létre a köznyelvben fogínysorvadásnak nevezett degeneratív elváltozás hatására is. Ez valójában nem a fogíny betegsége, túlhalad annak szintjén, és a fogakat tartó szöveteket, súlyos esetben a csontot is érinti. Nézzük, mi történik ilyenkor!
„A szájban található milliónyi baktérium között vannak ártalmatlanok, sőt hasznosak, de ártalmasak is. Az ezek által létrehozott színtelen, ragadós biofilm réteg (dentális plakk) a fogak felületére tapad, kalciumot és egyéb sókat vesz föl a nyálból és megkeményedik. Az így kialakult fogkövet már csak szakember tudja eltávolítani. Sajnos sokakat nem zavar a lepedék és a kialakult fogkő, nem tudják, hogyan kell jól fogat mosni, a fogköztisztító eszközöket használni, pedig a megoldás kulcsa itt rejlik, hiszen a fogágybetegség a fogon megtapadó lepedék és az azokban élő baktériumok következménye.
A plakk és a fogkő irritálja az ínyt, kialakul a fogínygyulladás, amelynek tünetei között szerepelhet a vörös, érzékeny, duzzadt íny, a rossz lehelet, valamint a fogmosás során bekövetkező ínyvérzés. A kezeletlenül hagyott fogínygyulladás idővel a teljes fogágy gyulladását eredményezi. A fogágygyulladás következtében a fogakat rögzítő szövetek elbomlanak, a foggyökér csontállománya fogyni kezd. A fogínysorvadás tehát térfogatában csökkenti a csontmennyiséget a fogak körül.
A csontállomány fogyása miatt a fog tartószerkezete gyengül, a fogak meglazulnak, majd kihullanak. Ha még időben elkapjuk a folyamatot, azt parodontológus és dentálhigiénikus szakember összehangolt együttműködése kezelni, lassítani tudja.”
Sokan nem tudják, de implantátum esetében gyakorlatilag nem lép föl fogínysorvadás.
„Az implantátumoknál egészen más szöveti kapcsolat alakul ki, mint a saját fogaknál, a fogínysorvadás pedig azokat a szöveteket érinti, amelyek a fogat veszik körül. Ezért amikor kihúzzuk a fogat vagy a fogínysorvadás következtében kiesik, ez a betegség furcsa módon meggyógyul, mert a fogakat tartó rostok eltűnnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy implantátum körül nem történhet mennyiségi csontvesztés. És bár ennek az esélye megfelelően elhelyezett implantátum, jól kialakított íny-környezet és jó szájhigiénia esetén rendkívül alacsony, körülbelül 1-3%, mégis, úgy érzem, legközelebb erről az eshetőségről is kell szólnunk néhány szót.”
Olvasna még a témában? Keresse cikksorozatunk első és harmadik részét.