Hogyan jut el hozzánk?
Csontig hatoló problémák 3. rész: Implantátum körüli gyulladás

Az egyik, implantálással foglalkozó anyagunk apropóján érkezett komment szó szerint így hangzik: „Azt elfelejtik mondani a fogorvosok, hogy egy bizonyos életkoron túl elkezdődik a csontritkulás, és végül a markodban viszed haza a beültetett fogaidat.”

Ez a hozzászólás ráébresztett bennünket arra, hogy bizony van mit tisztázni a fejekben! A ritkuló csont ugyanis nem feltétlenül fogy mennyiségében; ám a csont adott esetben tényleg el tud sorvadni, fel tud szívódni egyes helyeken; a sokszor bagatellizált ínybetegségeket pedig nem szabad félvállról venni, mert csontig hatoló problémákat okozhatnak.

Dr. Péter György, a VitalCenter implantológus szakembere vállalta a tisztázó szerepét.

Az első részben megállapítottuk, hogy a csontritkulás nem zárja ki a fogászati implantáció lehetőségét. A második részben tisztáztuk, hogy a csonthiány sokkal inkább egy elhanyagolt fogínysorvadás, mint a csontritkulás következménye. Szó volt arról is, hogy az implantátumoknál egészen más szöveti kapcsolat alakul ki, mint a saját fogaknál, a fogínysorvadás pedig kifejezetten a fogakat körülvevő szöveteket érinti; vagyis implantátum beültetése esetén a fogínysorvadás nem alakul ki.

És mégis, implantátum mellett/alatt is bekövetkezhet mennyiségi csontpusztulás! És bár ennek az esélye rendkívül kicsi, fontos, hogy erről is írjunk.

Hogyan (NEM) veszíthetünk el implantátumot?

Nincsen teljesen kockázatmentes sebészeti beavatkozás egyetlen sebészeti szakterületen, így a fogászaton belül sem! Ez nem teljesen egzakt tudomány, hiszen egy-egy eset kimenetele nem csak és kizárólag az orvos szakértelmén, az eljárás alapos előkészítésén és szakszerű kivitelezésén múlik; egyéb – olykor előre nem látott vagy kiszámíthatatlan – tényezők is befolyásolhatják azt.

Az implantátum körül kialakulhat gyulladás, ezt hívják periimplantitisnek. Ha kezeletlenül marad, a folyamatosan fennálló gyulladás miatt károsodhat az implantátumot tartó csont állománya. A periimplantitis röviddel a beültetés után, jellemzően a műtétet követő egy hónapon belül alakulhat. Ennek több oka is lehet az implantátum helyének nem megfelelő preparálásától kezdve a bakteriális felülfertőződésen át az implantátum túl korai vagy túlzott terheléséig. Van, hogy a páciens nem fordít kellő figyelmet a fogpótlás és a környezet megfelelő tisztításra; van, hogy próbálja tisztán tartani, de a nem megfelelő fogpótlás ezt nem teszi lehetővé. „Az orvos feladata, hogy könnyen tisztítható fogpótlás kerüljön az implantátumokra” – mondja dr. Péter György.

Szerencsére ez az úgynevezett „korai sikertelenség” igen ritka, ráadásul szinte minden esetben kiküszöbölhető; elkerüléséhez azonban elengedhetetlen az implantáció utáni szoros „nyomonkövetés”. „A fogászati implantátum beültetése után 1-2 hónappal szükséges egy kontroll, mert akkor még egy kezdődő negatív folyamatot meg tudunk állítani, vissza tudunk fordítani; vagy még időben meg tudjuk tanítani a pácienst a rendesen kivitelezett szájápolásra. Később félévente, sőt, ha a pótlás már 1-2 éve bent van és gyulladásmentes, akkor évente egyszer is elég kontrollra menni. Természetesen az ideálisan hathavonta kivitelezett dentálhigiéniai kezelésről ekkor sem feledkezhetünk meg, hiszen lepedék bármilyen, a szájüregben található kemény felszínen meg tud tapadni, legyen az saját fog, fogtömés, művi pótlás!”  – magyarázza a szakember.

Még ennél is ritkább jelenség az ún. „késői sikertelenség”, amikor a megfelelően csontba rögzült, sokáig tökéletesen működő, stabil implantátum körül alakul ki gyulladás. Ennek leggyakoribb oka a fogpótláson megtapadt, el nem távolított fogkő, amely ínygyulladást, illetve a fogpótlás alatt is megtelepedve az implantátum körüli szövetek gyulladását okozza. A hosszú időn át fennálló szöveti gyulladás végső soron a csontállomány fogyását is eredményezi.

Az implantátum körüli csontfogyás nem egyik napról a másikra történik, így csak hónapokon át kezeletlenül hagyott periimplantitis következménye lehet. Vagyis a szakmailag jól kivitelezett pótlás mellett a rendszeres kontroll is nélkülözhetetlen. Ehhez viszont együttműködő páciens kell.

implantátum körüli gyulladás

Az együttműködő páciens megfelelő szájhigiéniát tart fent, a szükséges időközönként (félévente, évente) felkeresi kezelőorvosát egy kontroll erejéig, valamint nem feledkezik meg a rendszeres dentálhigiéniai kezelésről sem. Egyéb ismérve, hogy bármilyen szokatlan tünet esetén azonnal szakemberhez fordul! Ilyen tünetek például az implantátum környékén tapasztalt fájdalom, ínyduzzanat, vérzés, váladékozás, súlyosabb esetben esztétikai elváltozások, például az íny visszahúzódása, elszíneződése.

Az időben diagnosztizált periimplantitis körültekintő és összetett kezeléssel, olykor komolyabb (parodontális sebészi) beavatkozásokkal ugyan, de gyógyítható!

Megnyugtató tény, hogy az implantátumot érintő szövődmények száma rendkívül alacsony, az összes eset 1-3%-a érintett. Vagyis a sikeres implantátum beültetések aránya bőven 95% fölött van!

„Amennyiben a beavatkozást képzett és tapasztalt szakember végzi, illetve a páciens követi az orvosi útmutatásokat és rendszeres időközönként részt vesz a kontrollon, a fogbeültetés teljesen biztonságos eljárás, az implantátum pedig egy életen át kitarthat.”

 

 

Olvasna még a témában? Keresse cikksorozatunk első és második részét.

Hívjon minket!
Kapcsolat