Milyen anyagokból készülnek a fogpótlások?

A korábban alkalmazott fémkoronával szemben a fogpótlások anyagai ma már igen változatosak lehetnek: tartósságuk, rugalmasságuk és esztétikai jellemzőik alapján számos verzió létezik. Így minden problémára, igényre és lehetőségre megtaláljuk az optimális megoldást.

A számunkra legalkalmasabb anyag megválasztásában fontos tényező a foghiány helye, kiterjedése és természetesen az anyagi lehetőségeink. Az alábbi bejegyzésünkkel segítünk eligazodni a rendelkezésre álló anyagok útvesztőjében.

Fémkerámia korona

A kedvező ár/érték arány és az időállóság miatt ez a leggyakrabban alkalmazott fogpótlási módszer. Ebben az esetben a korona egy fémből készült vázból, és az azt borító – a természetes fogak színével megegyező – kerámia bevonatból tevődik össze, méghozzá úgy, hogy a foglenyomat alapján készült fém vázra magas hőfokon ráégetik a megfelelő színű kerámiát. A fémkerámia korona előnye, hogy a fémváznak köszönhetően törésmentes, jól záródó, pontos és tartós, a porcelán borítás miatt pedig a színe tökéletesen hozzáigazítható az eredeti fogak árnyalatához. Hátránya csupán annyi, hogy idővel, az íny visszahúzódása esetén a porcelán borítás alatt lévő fém perem előbukkanhat. A fém a szájba kerülő fényt elnyeli, így ezen hidak és koronák fényvisszaverő képessége rossz, és áttetszőségük nem közelíti meg a természetes fogakét.

Cirkónium korona

A cirkónium-dioxid még a fémkeráma koronáknál is erősebb, megjelenése pedig a fog természetes színével megegyező, illetve a saját fogakhoz hasonló áttetszőséget biztosít, mivel fehér színű, és így nem nyeli el a fényt. Mindezen jellemzőiért ideális például a metszőfogak pótlására.
Az ínyhez tökéletesen illeszkedő cirkónium koronák készítése során a legújabb számítógépes technológiát, a 3D-s CAD/CAM (számítógép segítségével tervezett és elkészített) módszert alkalmazzák, aminek köszönhetően mikrométeres pontosságot érhetünk el. A korona elkészítésekor a fogorvos először lenyomatot vesz az előkészített fogakról, majd ezt a digitalizált mintát számítógépen grafikusan is megjelenítik. Ez alapján a korona váza, nagysága, és formája digitálisan úton tervezhető meg. A következő lépésben az így kapott digitális képet egy másik számítógépre is felviszik, melyhez egy speciális faragó eszköz (frézgép) van csatlakoztatva. Ez a 3D-s nyomtató a digitális kép alapján a behelyezett cirkon tömbből mikrométeres pontossággal faragja ki a korona végső vázat. Utolsó lépésként az így elkészült vázra ráégetik a kerámia borítást, melynek színárnyalatát a pácienssel egyeztetjük.
A cirkóniumból készült koronák egyetlen hátránya, hogy exkluzív minőségüknél fogva áruk valamivel magasabb, mint a többi koronáké.

Arany-kerámia korona

Ez a szilárd, ellenálló és hosszú élettartamú korona a fém-kerámia koronák egy fajtája, melyben a tartóvázat alkotó fém a közismert nikkel-króm ötvözet helyett az arany.

Legfőbb előnyei:

Az aranykorona minimalizálja a fogszuvasodás kialakulásának veszélyét, mivel az aranyvázat egy speciális galvanizálási eljárással építik rá a páciens gipszöntvény foglenyomatára, így az tökéletesen illeszkedik a fogra – a szuvasodást okozó szennyeződések bejutása kizárt ennél fogva kizárt.
Az arany egy biokompatibilis fém, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy alkalmazása esetén az allergiával vagy a fémérzékenységgel összefüggésbe hozható panaszok kizárhatók.
Az aranyváz vékony, ezért használata esetén az eredeti foganyagból jóval kevesebbet kell lecsiszolni, mintha egyéb fémet alkalmaznánk.

Kompozit korona

A kompozit korona kerámia és műgyanta keverékéből készül. Legfőbb előnye, hogy a meglévő foganyagot kisebb mértékben kell lecsiszolni, mint a fém-kerámia koronák esetében, ugyanakkor elmondható, hogy élettartamuk rövidebb azokénál és esztétikai hatásuk sem közelíti meg a fémkerámia koronákét. A kompozit koronákat leginkább hosszú távú (fél év – egy évig hordandó) ideiglenes koronák elkészítésére használjuk.