A fogszabályozás nem csak esztétikai kérdés

Minderről dr. Szabó Krisztinával, a VitalCenter fogszabályzással foglalkozó szakorvosával beszélgettünk.

Többet is veszíthet a szép mosolynál!

Szakemberek szerint a magyar lakosság 90 százalékának szüksége lenne a fogszabályozásra – legyen szó gyermekről vagy felnőttről. A probléma az, hogy a fogszabályozás szükségességét kevesen ismerik fel időben. „Ha valakinek torlódnak vagy rendezetlenül állnak a fogai, a szájápolást a legnagyobb igyekezettel sem képes megfelelően kivitelezni. A nehézkes tisztítás miatt a lepedék megtelepszik az érintett területeken, és ez előbb-utóbb szuvasodáshoz vagy fogkőképződéshez, a későbbiekben fogínygyulladáshoz, majd fogágybetegséghez vezethet. Innen pedig könnyen eljuthatunk a fog idő előtti elvesztéséig” – mondja dr. Szabó Krisztina.

szabo-krisztina

Nem csak a nehéz tisztíthatóság indokolja a fogak szabályozását. A rendezetlenül álló fogak esetén, illetve egyes harapási rendellenességek során a kiegyensúlyozatlan erőviszonyok miatt a fogak nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami fokozottabb kopásukhoz, sérülésükhöz, illetve a fogágy betegségeihez vezethet. Ilyenkor az első tünet a tartósan fennálló ínygyulladás, majd a tasakképződés. Ezt követően pedig – a fogágy csontjának pusztulása miatt – a fogak kilazulnak. Ha elvesztünk egy fogat, és azt nem pótoltatjuk időben, a megváltozott erőviszonyok eredményezik a traumás érintkezést, így a megmaradt fogak túlterhelődését.

Bizonyos harapási eltérések összefüggésbe hozhatók légzési, nyelési, sőt hangképzési problémákkal is. A nyitott harapás például általában szájlégzéssel párosul, ami az ajkak és az íny kiszáradását eredményezi. A frontfogak körüli íny sokszor gyulladt, és ez károsan hat a teljes fogágyra. De a szájlégzés következtében az orr levegőt tisztító funkciója is kiesik, ami gyakoribb felső légúti megbetegedéseket okoz. A nyitott harapás gyakran felel a nyelési és hangképzési gondokért. Továbbá indokolt a fogszabályozás olyan esetben is, amikor a harapási eltérésből adódó kényszerharapás az állkapocs ízületi problémáját okozhatja.

Sosem késő, sosincs túl korán

Dr. Szabó Krisztina úgy látja, már kisgyermekkorban sokat elárul a fogsor arról, milyen problémákkal találkozhatunk később. „A funkcionális eltéréseket sokszor már a kicsiknél, akár 4-5 éves korban tetten lehet érni. Előfordul, hogy a szülők csupán egy szép fogívet, gyönyörű, fehér gyöngyfogakat látnak, miközben a szakember észreveszi, hogy a gyermeknek harapási rendellenessége van. Ilyen lehet például a nyitott, a mély- vagy a keresztharapás. Ha ezeket az eltéréseket nem korrigáljuk időben, később a fogak romlását, és más, komolyabb problémát is okozhatnak.

Higgye el, nem éri meg halogatni

Portrait of a beautiful woman with braces on teeth isolated on a white background

Ha a szülőben felmerül a gyanú, akkor érdemes szakorvosi konzultációt kérni, mert általában az idő előrehaladtával egyre több panasszal járnak az ilyen jellegű rendellenességek. Emellett, ha harapási problémáról nincs is szó, a fogváltással, a maradó fogak előtörésével a szájban lévő egyensúly bármikor felborulhat. Ebben az időszakban a fogak különös figyelmet igényelnek, és ha bármilyen probléma adódik, azt érdemes minél hamarabb korrigálni” – mondja a doktornő. A gyermekkori fogszabályozásnak a megelőzés és a korai kezelés a célja. Segítségével csökkenthető a rögzített készülékes kezelés időtartama, sőt bizonyos esetekben akár el is kerülhető a beavatkozás.

A harapási rendellenességek egy része olyan rossz szokásokkal jár együtt, mint az ujjszopás és a cumizás. „Ezen esetekben megbomlik a száj körüli izmok és a nyelv egyensúlya. A rossz szokások és diszfunkciók kiküszöbölésével, a száj körüli izmok (ajak-, arc-, rágóizmok) és a nyelv egyensúlyának biztosításával, visszaállításával az állcsontok, illetve a fogazat szabályos fejlődésének lehetőségét biztosítjuk, s a helyes nyelési és légzési funkciók is kialakulnak” – magyarázza dr. Szabó Krisztina.

Nem is hinnénk, milyen sok esetben ajánlott a fogszabályozás felnőtt korban. A korábban el nem végzett szabályozás azonban csak egy ok a sok közül. „Sokszor előfordul például, hogy a páciens egy fogvesztés után nem pótoltatja időben a hiányt, a szomszédos fogak bedőlnek, illetve elvándorolnak. A fogpótlás készítésének feltételei ilyenkor nem optimálisak, néha lehetetlenek. Ebben az esetben a fogszabályozás megoldást hozhat. Ugyanez a helyzet a súlyosabb fogágybetegségeket követően: a fogak elmozdulnak, köztük rések alakulnak ki és a tengelyállásuk is megváltozik. Ha az alapbetegséget már kezeltük, a fogszabályozóval a fogak visszamozdíthatóak eredeti pozíciójukba” – magyarázza dr. Szabó Krisztina.

 

fogászat-fogpótlások

Villámmegoldások helyett hosszú távú tervezés

A felnőttkorban végzett fogszabályozás ma már nem számít ritkának, egyre kevesebben gondolják azt, hogy fogszabályozó készüléket csak gyermekkorban lehet viselni. Sokan azonban úgy vélik, hogy a fogszabályozás nem kíméli a pénztárcát, ugyanakkor évekig is eltarthat, míg eredményt hoz. Dr. Szabó Krisztina szerint azonban mérlegre kell tenni, mit nyer és mit kockáztat az, aki problémás fogait nem szabályoztatja.

„A súlyosabb fogászati problémák sem oldhatók meg egyszerűen és gyorsan. Egy implantátum vagy egy híd elkészítése, véglegesítése is hosszadalmas feladat. Az ilyen beavatkozások ára sem csekély. Így én azt javaslom, hogy ha lehet, inkább előzzük meg a fogszabályozás modern eszközeivel a problémákat, hogy később elkerülhessük ezeket a költséges, és gyakran komoly kompromisszumokkal járó beavatkozásokat. A legfontosabb feladatunk ugyanis a saját fogak megtartása és azok egészségének hosszú távú megőrzése” – teszi hozzá a doktornő.