Fogászati kezelés altatásban

Az ambuláns (vagy járóbeteg) anesztézia teljes mértékben biztonságos megoldás, mely rendelőnkben is igénybe vehető bizonyos komplex szájsebészeti beavatkozások, nagyfokú szorongás vagy hányinger esetén.

Fogászati kezelés altatásban

Az altatás menete

Az altatást aneszteziológus (altatóorvos) végzi és felügyeli, aki első lépésként kikérdezi a pácienst, felméri annak általános egészségi állapotát.

Szükség van továbbá a korábbi laboratóriumi vizsgálatok és orvosi beavatkozások dokumentációinak áttekintésére is. Ezt követően egy kérdőívet kell kitölteni, amely az esetleges korábbi érzéstelenítésekkel, altatással, valamint egészségi állapottal, illetve allergiával és a szedett gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Az utolsó lépés az egyéni igények, s a felmerülő kérdések megbeszélése.

Az érzéstelenítés típusai

Az érzéstelenítési technikák többfélék lehetnek – a helyi érzéstelenítéstől az altatásig terjednek – és hogy végül melyik eljárás lesz az ajánlott, az több tényező függvénye. Sok esetben a tervezett beavatkozás határozza meg az anesztézia módját, esetenként azonban a kórelőzmény is döntő lehet. Legtöbb páciensünk számára mindenképp az egyszerűbb érzéstelenítés típusok javasoltak a rövidebb ideig tartó lábadozás és kevesebb mellékhatás miatt, ám természetesen a beteg igényei is meghatározóak a döntésben.

altatas

Szájsebészeti beavatkozásoknál két érzéstelenítési lehetőség van:

  • Helyi érzéstelenítés – ennél a megoldásnál az érintett területet ellátó idegekhez adott érzéstelenítő segítségével végezhető fájdalommentesen a beavatkozás. Ilyenkor az altatóorvos jelenlétére nincs szükség.
  • Általános érzéstelenítés (altatás) – ebben az esetben a beteg öntudatlan, tehát nem érez, lát vagy hall semmit a sebészi beavatkozás alatt.

A beavatkozások előtt a kezelőorvos, illetve az altatóorvos elmondja az egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait, valamint az azokkal kapcsolatos kockázati tényezőket, segítséget nyújtva a páciensnek abban, hogy könnyebben hozhasson döntést a leginkább megfelelő érzéstelenítési eljárást illetően.

Műtét előtti tudnivalók

Általános szabály, hogy az altatás előtt 6 órával már nem szabad enni. A beavatkozás előtt 2 órával tiszta folyadék – víz, szűrt gyümölcslé, üres tea – még fogyasztható; a szénsavas üdítökre, rostos levekre és tej alapú italokra viszont ugyanaz az előírás vonatkozik, mint a szilárd élelmiszerekre. Tartózkodni kell a dohányzástól, illetve alkoholfogyasztástól az operáció előtti 24 órában, továbbá gondoskodni kell egy felelős felnőtt személyről, aki az altatás után hazakíséri a beteget, hiszen a beavatkozást követően nem lesz lehetősége hazavezetni vagy egyedül távozni. Éppen ezért különösen fontos, hogy valaki legyen a páciens mellett a műtét utáni 24 órában.

Mi történik a műtét alatt?

Az altatóorvos gondoskodik a páciens biztonságáról, figyelemmel kíséri a szervezet alapvető funkcióit. Az altatást végző személyzet egyik tagja végig a beteg mellett marad az eljárás során.

Megfigyelési időszak a műtét után

A műtét befejeztével átviszik a pácienst a megfigyelő helyiségbe, ahol aztán az aneszteziológus meghatározza a lábadozáshoz szükséges gyógyszereket. Az első 30 percben a pácienst speciális képzésben részesült nővér tartja szoros megfigyelés alatt. Ebben a fázisban a légzési és keringési funkciókat vizsgálják, szükség esetén pedig oxigént lélegeztetnek be. Ha a beteg stabillá válik, akkor felkelhet és találkozhat kísérőjével, majd ha az altatóorvos úgy ítéli, fogyaszthat folyadékot. A műtét utáni fájdalomcsillapítás az orvosok, illetve nővérek segítségével történik tabletták, vénás injekciók vagy helyi érzéstelenítők használatával, így a fájdalom általában könnyen elviselhető. Az altatás után jelentkezhet hányinger, ritkábban hányás, de a modern altatószereknek és technikáknak köszönhetően ez egyre ritkábban fordul elő.

Altatásos beavatkozások lehetséges szövődményei:

  • fejfájás, szédülés, hányinger, hányás
  • orrvérzés, fog- és ínysérülés
  • torokfájás, rekedtség, hangszalagsérülés
  • légúti hurut, tüdősérülés, félrenyelés
  • légzés-, illetve keringésleállás

Hazabocsátás

Az altatóorvos a műtét előtt meg tudja határozni a távozás várható időpontját, amely a beavatkozás és az érzéstelenítés típusának függvénye. A tapasztalatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a legtöbb beteg a műtét utáni első és negyedik óra között távozik. Minden esetben írásbeli és szóbeli tanácsokkal látjuk el a hazabocsátandó beteget. Ezek egyrészt általános tudnivalók, másrészt az adott műtéttel kapcsolatos speciális javaslatok.

travel, business trip, people, gesture and tourism concept - smiling young woman waving hand and catching taxi at airport terminal or railway station

Az általános tudnivalók az első 24 órára a következők:

  • Ne igyon szeszesitalt, ne dohányozzon, illetve ne vegyen be olyan gyógyszert, amit nem az altatóorvos vagy sebész javasolt!
  • Ne vezessen gépjárművet, és ne dolgozzon balesetveszélyes berendezéssel!
  • Kerülje az egyensúlyérzéket kívánó helyzeteket!
  • Ne hozzon fontos döntéseket, hivatalos iratot ne írjon alá!
  • Szükség esetén hívja az intézet által megadott telefonszámokat orvosi segítségért!

Otthoni lábadozás

A betegek altatásos beavatkozások után gyakran tapasztalnak otthon álmosságot és egyéb kisebb utóhatásokat, mint például az izomfájdalom, a torokfájás, a szédülés és a fejfájás, bizonyos esetekben pedig enyhe hányinger is előfordulhat (hányás csak nagyon ritkán). A felsorolt panaszok gyakorisága folyamatosan csökken az altatás után, azonban napokra is szükség lehet, mire teljesen elmúlnak. A betegek többsége a műtétet követő nap veszít az aktivitásból a fáradtság és az operáció utáni kényelmetlenségek miatt, éppen ezért altatásos beavatkozás után célszerű néhány pihenőnapot tervezni.

 
Kezelések