Fogászati kezelés altatásban

Az altatás menete

Az altatást aneszteziológus (altatóorvos) végzi és felügyeli, aki első lépésként kikérdezi a pácienst, felméri annak általános egészségi állapotát.

Szükség van továbbá a korábbi laboratóriumi vizsgálatok és orvosi beavatkozások dokumentációinak áttekintésére is. Ezt követően egy kérdőívet kell kitölteni, amely az esetleges korábbi érzéstelenítésekkel, altatással, valamint egészségi állapottal, illetve allergiával és a szedett gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazza. Az utolsó lépés az egyéni igények, s a felmerülő kérdések megbeszélése.

Az érzéstelenítés típusai

Az érzéstelenítési technikák többfélék lehetnek – a helyi érzéstelenítéstől az altatásig terjednek – és hogy végül melyik eljárás lesz az ajánlott, az több tényező függvénye. Sok esetben a tervezett beavatkozás határozza meg az anesztézia módját, esetenként azonban a kórelőzmény is döntő lehet. Legtöbb páciensünk számára mindenképp az egyszerűbb érzéstelenítés típusok javasoltak a rövidebb ideig tartó lábadozás és kevesebb mellékhatás miatt, ám természetesen a beteg igényei is meghatározóak a döntésben.

Szájsebészeti beavatkozásoknál két érzéstelenítési lehetőség van:

• Helyi érzéstelenítés – ennél a megoldásnál az érintett területet ellátó idegekhez adott érzéstelenítő segítségével végezhető fájdalommentesen a beavatkozás. Ilyenkor az altatóorvos jelenlétére nincs szükség.
• Általános érzéstelenítés (altatás) – ebben az esetben a beteg öntudatlan, tehát nem érez, lát vagy hall semmit a sebészi beavatkozás alatt.

A beavatkozások előtt a kezelőorvos, illetve az altatóorvos elmondja az egyes lehetőségek előnyeit, hátrányait, valamint az azokkal kapcsolatos kockázati tényezőket, segítséget nyújtva a páciensnek abban, hogy könnyebben hozhasson döntést a leginkább megfelelő érzéstelenítési eljárást illetően.

Műtét előtti tudnivalók

Általános szabály, hogy az altatás előtt 6 órával már nem szabad enni. A beavatkozás előtt 2 órával tiszta folyadék – víz, szűrt gyümölcslé, üres tea – még fogyasztható; a szénsavas üdítökre, rostos levekre és tej alapú italokra viszont ugyanaz az előírás vonatkozik, mint a szilárd élelmiszerekre. Tartózkodni kell a dohányzástól, illetve alkoholfogyasztástól az operáció előtti 24 órában, továbbá gondoskodni kell egy felelős felnőtt személyről, aki az altatás után hazakíséri a beteget, hiszen a beavatkozást követően nem lesz lehetősége hazavezetni vagy egyedül távozni. Éppen ezért különösen fontos, hogy valaki legyen a páciens mellett a műtét utáni 24 órában.

Mi történik a műtét alatt?

Az altatóorvos gondoskodik a páciens biztonságáról, figyelemmel kíséri a szervezet alapvető funkcióit. Az altatást végző személyzet egyik tagja végig a beteg mellett marad az eljárás során.

Megfigyelési időszak a műtét után

A műtét befejeztével átviszik a pácienst a megfigyelő helyiségbe, ahol aztán az aneszteziológus meghatározza a lábadozáshoz szükséges gyógyszereket. Az első 30 percben a pácienst speciális képzésben részesült nővér tartja szoros megfigyelés alatt. Ebben a fázisban a légzési és keringési funkciókat vizsgálják, szükség esetén pedig oxigént lélegeztetnek be. Ha a beteg stabillá válik, akkor felkelhet és találkozhat kísérőjével, majd ha az altatóorvos úgy ítéli, fogyaszthat folyadékot. A műtét utáni fájdalomcsillapítás az orvosok, illetve nővérek segítségével történik tabletták, vénás injekciók vagy helyi érzéstelenítők használatával, így a fájdalom általában könnyen elviselhető. Az altatás után jelentkezhet hányinger, ritkábban hányás, de a modern altatószereknek és technikáknak köszönhetően ez egyre ritkábban fordul elő.

Altatásos beavatkozások lehetséges szövődményei:

• fejfájás, szédülés, hányinger, hányás
• orrvérzés, fog- és ínysérülés
• torokfájás, rekedtség, hangszalagsérülés
• légúti hurut, tüdősérülés, félrenyelés
• légzés-, illetve keringésleállás

Hazabocsátás

Az altatóorvos a műtét előtt meg tudja határozni a távozás várható időpontját, amely a beavatkozás és az érzéstelenítés típusának függvénye. A tapasztalatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a legtöbb beteg a műtét utáni első és negyedik óra között távozik. Minden esetben írásbeli és szóbeli tanácsokkal látjuk el a hazabocsátandó beteget. Ezek egyrészt általános tudnivalók, másrészt az adott műtéttel kapcsolatos speciális javaslatok.

Az általános tudnivalók az első 24 órára a következők:

• Ne igyon szeszesitalt, ne dohányozzon, illetve ne vegyen be olyan gyógyszert, amit nem az altatóorvos vagy sebész javasolt!
• Ne vezessen gépjárművet, és ne dolgozzon balesetveszélyes berendezéssel!
• Kerülje az egyensúlyérzéket kívánó helyzeteket!
• Ne hozzon fontos döntéseket, hivatalos iratot ne írjon alá!
• Szükség esetén hívja az intézet által megadott telefonszámokat orvosi segítségért!

Otthoni lábadozás

A betegek altatásos beavatkozások után gyakran tapasztalnak otthon álmosságot és egyéb kisebb utóhatásokat, mint például az izomfájdalom, a torokfájás, a szédülés és a fejfájás, bizonyos esetekben pedig enyhe hányinger is előfordulhat (hányás csak nagyon ritkán). A felsorolt panaszok gyakorisága folyamatosan csökken az altatás után, azonban napokra is szükség lehet, mire teljesen elmúlnak. A betegek többsége a műtétet követő nap veszít az aktivitásból a fáradtság és az operáció utáni kényelmetlenségek miatt, éppen ezért altatásos beavatkozás után célszerű néhány pihenőnapot tervezni.