fbpx

Fogászati kezelés altatásban

Altatásban végzett fogászati beavatkozás

Talán nincs is olyan ember, akinek ne szorulna össze legalább picit a gyomra egy fogászati vizit napjának reggelén! Még ha csak a legkisebb beavatkozásról van is szó, nem könnyű nekiindulni. Sokak fejében fut át a gondolat: „Bárcsak átaludhatnám az egészet!”

A jó hírünk az, hogy a VitalCenterben erre is van lehetőség!  

Az altatásnak, mint minden orvosi beavatkozásnak, lehetnek kockázatai. Ha csak lehetséges, mi is hagyományos helyi érzéstelenítés mellett kezeljük pácienseinket. Ám vannak esetek, amikor valamilyen körülmény nagyban megnehezíti, akár lehetetlenné teszi a pusztán helyi érzéstelenítésben végzett fogászati ellátást. Márpedig a fogászati problémák önmaguktól nem múlnak el, vagyis azokat kezelni szükséges!

Ezért teremtettünk fogászatunkon lehetőséget arra, hogy bizonyos beavatkozásokat éber szedációban vagy akár mélyaltatásban végezhetünk. 

Altatásos fogászati ellátás a VitalCenterben

Rendelőkben az altatás minden formáját gyakorlott aneszteziológus szakorvos és szakasszisztens végzi, akik a fogászati kezelés teljes időtartama alatt és az ébredési fázisban is a páciens mellett vannak. A hozzáértő szakember jelenlétén túl a páciens biztonságát korszerű altatógép, a szervezet működését figyelemmel kísérő monitorok és hatékony újgenerációs altatószerek garantálják.

Milyen esetekben van létjogosultsága

  • Testi vagy szellemi fogyatékkal, autizmussal élőknél, akik az állapotuk miatt képtelenek együttműködni, nyugodtan, mozdulatlanul ülni.
  • Súlyos pánikbetegségben szenvedőknél.
  • Erőteljes garatreflex meglétekor (kontrollálhatatlan öklendezés vagy hányinger szájba nyúláskor, sőt, akár fogmosáskor).
  • A fogorvostól való súlyos szorongás, dentofóbia esetén.
  • Komplex, több fogat, a teljes fogsort érintő, elhúzódónak ígérkező, az átlagosnál nagyobb megterheléssel járó beavatkozás esetén.

Az altatásos fogászati ellátást megelőző vizsgálatok 

Az altatás szükségességéről és lehetőségéről minden esetben a kezelőorvossal történő előzetes konzultáció alkalmával, közös megegyezés alapján születik döntés. 

Az előzetes konzultáció során a kezelőorvos részletes tájékoztatást ad a lehetőségekről, a feltételekről, valamint a kontraindikációkról. Elmondja, hogy az adott esetben az altatás mely formája a legideálisabb. Beutalót ad a beavatkozás előtt szükséges vizsgálatokra (például labor, EKG, mellkasi röntgen).
Kizárólag az előzetes vizsgálati eredmények kiértékelését követően kerülhet sor szedációra, altatásra – az értékelést minden esetben az altatóorvos végzi.

A páciens részéről szükséges előkészületek

A páciensnek gondoskodnia kell egy felelős felnőtt személyről, aki az altatás után hazakíséri, hiszen a beavatkozást követően nem lesz lehetősége hazavezetni vagy egyedül távozni. Mélyaltatás esetén fontos, hogy valaki legyen a páciens mellett a műtét utáni 24 órában.

Javasoljuk, hogy a páciens úgy tervezzen, hogy az altatásos beavatkozás után néhány pihenőnapot tarthasson.

Az altatásos beavatkozás napja

A kitűzött napon a páciensnél fennálló bármilyen akut betegség (megfázás, influenza, hőemelkedés, lázas állapot) az altatás, így a kezelés elhalasztását teszi szükségessé. 

Általános szabály, hogy az altatás előtt 6 órával már nem szabad enni. A beavatkozás előtt 2 órával tiszta víz még fogyasztható; a szénsavas üdítőkre, rostos gyümölcslevekre és tej alapú italokra viszont ugyanaz az előírás vonatkozik, mint a szilárd élelmiszerekre.

Tartózkodni kell a dohányzástól, illetve alkoholfogyasztástól az operáció előtti 24 órában.

Az altatás folyamata

Altatásban végzett fogászati beavatkozás
  1. Miután a páciens megkapta a feszültségcsökkentést szolgáló előkészítő tablettát és kényelmesen elhelyezkedett a székben, az altatóorvos felhelyezi mellkasára az EKG elektródákat, ujjhegyére illeszti az oxigénszintet ellenőrző monitor érzékelőcsipeszeit. A teljes eljárás alatt monitorozza a páciens életfunkcióit. 
  2. Az aneszteziológus a kar egy vénájába vénakanült helye, ehhez csatlakozik az infúzió, amibe a nyugtató- és fájdalomcsillapító szereket, az altatószert adagolja. 
  3. Éber szedáció esetén a páciens önállóan lélegzik, lélegeztetésre nincs szükség. Ha mélyaltatást alkalmazunk, az öntudatlan állapot elérése után megtörténik a légút biztosítása – mivel fogászati kezelésre készülünk, így a légcsőbe nem a szájon, hanem az orron keresztül vezetett rugalmas műanyag csövön keresztül. Ily módon nem fordulhat elő olyan, hogy fogtörmelék, vér jut a tüdőbe.
  4. A fogorvos a szájat szájterpesz alkalmazásával nyitja ki, és a korábbi gondos tervezés alapján megtörténik a fogászati beavatkozás.
  5. A beavatkozás végének közeledtével az altatóorvos fokozatosan megszünteti a nyugtató- és fájdalomcsillapító szerek, az altatószer adagolását. Éber szedálás esetén a páciens percek alatt visszanyeri öntudatát. Mélyaltatott páciensnél, ahogy beindul a légzési aktivitás, az aneszteziológus eltávolítja a légutat biztosító csövet, majd a páciens rövidesen felébred, fokozatosan visszanyeri tudatát. 
  6. A műtétet követően a páciens egy erre a célra kialakított helyiségben pihenve várhatja az éberség visszatértét. Természetesen a teljes folyamatot szorosan felügyeli az aneszteziológus és / vagy az asszisztens. Az ébredés mélyaltatás esetében is általában gyors és könnyed. Mintegy 3 órával később, kontrollvizsgálatot követően távozhat a páciens, de kizárólag kísérővel hagyhatja el a rendelőt! 

Az altatásos fogászati ellátás utáni első 24 óra

Minden esetben írásbeli és szóbeli tanácsokkal látjuk el a pácienst. Ezek egyrészt az altatást követő órákról szóló általános tudnivalók, másrészt az adott műtéttel kapcsolatos speciális javaslatok.

Az általános tudnivalók az altatás utáni első 24 órára:

  • Nem szabad szeszesitalt fogyasztani, dohányozni, illetve olyan gyógyszert bevenni, amit nem az altatóorvos vagy a fogorvos javasolt!
  • Tilos gépjárművet vezetni vagy egyéb saját irányítású közlekedési eszközzel forgalomban részt venni, illetve balesetveszélyes berendezést működtetni.
  • Tartózkodni kell a fizikai megerőltetéstől!
  • Kerülni kell az egyensúlyérzéket kívánó helyzeteket!
  • Nem javasolt fontos döntések meghozatala, hivatalos iratok aláírása.
  • Az altatás után jelentkezhet hányinger, ritkábban hányás, de a modern altatószereknek és technikáknak köszönhetően ez egyre ritkábban fordul elő. Előfordulhat még fejfájás, szédülés, enyhe orrvérzés, torokfájás, rekedtség.
  • A mélyaltatásban kezelt páciens nem maradhat egyedül, felügyelet szükséges. 
  • Bármilyen gond esetén a kezelőorvos által megadott telefonszámot kell hívni!

Az altatásban végzett fogászati ellátás előnyei

Az altatás bármely formája gyors, nyugodt, fájdalom- és félelemmentes kezelést tesz lehetővé. Az orvos a páciens megnyugtatása helyett a munkájára koncentrálhat és hosszadalmas, komplex kezeléseket is akár egy ülésben elvégezhet. A páciens pedig a legösszetettebb beavatkozást is lelki és fizikai megterhelés, trauma nélkül vészeli át. 

FONTOS!

A legtöbb esetben a nyugodt környezet megteremtésével, a szakember empatikus hozzáállásával és megfelelő kommunikációjával, illetve a beavatkozás előtt időben bevett nyugtatószerekkel a nem extrém mértékű fogászati szorongás tökéletesen oldható, és – a lokális érzéstelenítés mellett – maximálisan elegendő. 

Az altatásban végzett fogászati kezelés ideje korlátozott, ez idő alatt végezzük el, fontossági sorrend és logikai megfontolások alapján priorizálva, a beavatkozásokat. A kimaradt lépéseket egy következő alkalommal, akár újabb altatás keretében bonyolítjuk le. 

Azokat az eljárásokat, amelyekhez feltétlenül szükséges a páciens együttműködése (például a harapás beállítása), helyi érzéstelenítés vagy éber szedáció mellett tudjuk végezni, mélyaltatásban nem.