A megfelelő mennyiségű és minőségű csontállomány az implantátum beültetésének egyik fő kritériuma. Sokszor csonthiány miatt nem kerülhet sor implantációra, de legalábbis a beavatkozás előtt csontpótlásra van szükség. Mitől alakulhat ki csonthiány? És miben más, mint a csontritkulás? Cikkünkből megtudhatja!
Nem is sejti, kedves Olvasó, milyen gyakran fordul elő, hogy a pácienseink adják a tippet egy-egy anyag témájához. Kérdeznek, hozzászólnak e-mailben, Facebookon, telefonon, személyesen. Mi pedig figyelünk, és a kérdések megválaszolásán, a dicséretek bezsebelésén, a problémák elsimításán túl fejben jegyzetelünk, gyűjtjük az ötleteket, témákat.
Az egyik, implantálással foglalkozó anyagunk apropóján érkezett komment szó szerint így hangzik: „Azt elfelejtik mondani a fogorvosok, hogy egy bizonyos életkoron túl elkezdődik a csontritkulás, és végül a markodban viszed haza a beültetett fogaidat.”
Ez a hozzászólás ráébresztett bennünket arra, hogy bizony van mit tisztázni a fejekben! A ritkuló csont ugyanis nem feltétlenül fogy mennyiségében; ám a csont adott esetben tényleg el tud sorvadni, fel tud szívódni egyes helyeken; a sokszor bagatellizált ínybetegségeket pedig nem szabad félvállról venni, mert csontig hatoló problémákat okozhatnak.
Dr. Péter György, a VitalCenter implantológus szakembere vállalta a tisztázó szerepét.
Előző alkalommal a világszerte népbetegségnek számító csonritkulásról írtunk, most pedig a csonthiány kerül terítékre!
Csonthiány – mennyiségi változás a csontokban
„Amire a hozzászóló ténylegesen gondolhatott, az nem csontritkulás, hanem csonthiány, ami akkor alakul ki, ha valami miatt elsorvad, elfogy, vagyis mennyiségében csökken például az a csont, amiben egykoron a fog gyökerezett” – kezdi dr. Péter György.
Csonthiány kialakulásának okai: fogeltávolító műtét, egyéb fogvesztés
A fog körüli csont több ok miatt eltűnhet, például fogeltávolító műtét, egyéb fogvesztés után.
„Szervezetünk folyamatosan átépül, a felépítő és leépítő folyamatok normális esetben egyensúlyban vannak – magyarázza a szakember. Ha valamit trenírozunk, akkor a felépítő folyamatok kerülnek egy egészséges mértékű túlsúlyba – például a fogaknak, az ínynek a rágás olyan, mint az izmoknak az edzés. Ám aminek a szervezetben nincsen funkciója, az előbb-utóbb elsorvad; jó példa erre az űrhajósok izomvesztése: akárhogy is edzenek a világűrben, csontjaikra és különösen vázizmaikra komolyan hat a súlytalanságban eltöltött idő.
Ha elveszítünk egy fogat, a foghiány alatti csont sorvadni kezd – folytatja a szakember. Vagyis
célszerű az implantátumot vagy azonnal, vagy minél hamarabb (néhány hónapon belül) behelyezni, hogy megmentsük az ott lévő szöveteket.
Az implantátum beültetésével újra funkciót nyer a csont, persze másképp, mint a saját fogak esetében, de így is megáll a csontsorvadás folyamata. Sajnos, ami addig elveszett, vissza nem épül. Felépíteni az elvesztett csontot már csak szakember tudja, művileg. Jelentős csonthiány esetén a csontpótlás mindig meg kell, hogy előzze a beültetést, csak így lehetünk biztosak abban, hogy a műgyökér stabil alapokkal bír majd.”
Csonthiány kialakulásának okai: fogínysorvadás
Csonthiány jön létre a köznyelvben fogínysorvadásnak nevezett degeneratív elváltozás hatására is. Ez valójában nem a fogíny betegsége, túlhalad annak szintjén, és a fogakat tartó szöveteket, súlyos esetben a csontot is érinti. Nézzük, mi történik ilyenkor!
„A szájban található milliónyi baktérium között vannak ártalmatlanok, sőt hasznosak, de ártalmasak is. Az ezek által létrehozott színtelen, ragadós biofilm réteg (dentális plakk) a fogak felületére tapad, kalciumot és egyéb sókat vesz föl a nyálból és megkeményedik. Az így kialakult fogkövet már csak szakember tudja eltávolítani. Sajnos sokakat nem zavar a lepedék és a kialakult fogkő, nem tudják, hogyan kell jól fogat mosni, a fogköztisztító eszközöket használni, pedig a megoldás kulcsa itt rejlik, hiszen a fogágybetegség a fogon megtapadó lepedék és az azokban élő baktériumok következménye.
A plakk és a fogkő irritálja az ínyt, kialakul a fogínygyulladás, amelynek tünetei között szerepelhet a vörös, érzékeny, duzzadt íny, a rossz lehelet, valamint a fogmosás során bekövetkező ínyvérzés. A kezeletlenül hagyott fogínygyulladás idővel a teljes fogágy gyulladását eredményezi. A fogágygyulladás következtében a fogakat rögzítő szövetek elbomlanak, a foggyökér csontállománya fogyni kezd. A fogínysorvadás tehát térfogatában csökkenti a csontmennyiséget a fogak körül.
A csontállomány fogyása miatt a fog tartószerkezete gyengül, a fogak meglazulnak, majd kihullanak. Ha még időben elkapjuk a folyamatot, azt parodontológus és dentálhigiénikus szakember összehangolt együttműködése kezelni, lassítani tudja.”
Tudta?
Sokan nem tudják, de implantátum esetében gyakorlatilag nem lép föl fogínysorvadás.
„Az implantátumoknál egészen más szöveti kapcsolat alakul ki, mint a saját fogaknál, a fogínysorvadás pedig azokat a szöveteket érinti, amelyek a fogat veszik körül. Ezért amikor kihúzzuk a fogat vagy a fogínysorvadás következtében kiesik, ez a betegség furcsa módon meggyógyul, mert a fogakat tartó rostok eltűnnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy implantátum körül nem történhet mennyiségi csontvesztés. És bár ennek az esélye megfelelően elhelyezett implantátum, jól kialakított íny-környezet és jó szájhigiénia esetén rendkívül alacsony, körülbelül 1-3%, mégis, úgy érzem, legközelebb erről az eshetőségről is kell szólnunk néhány szót.”
Olvasna még a témában? Keresse cikksorozatunk első és harmadik részét.
